Minél jobb levegőt lélegzünk be, annál produktívabbak vagyunk

 A szlovéniai munkavállalók túlnyomó többsége irodákban, gyártócsarnokokban, üzletekben és más zárt terekben dolgozik. Kutatások bizonyítják, hogy a beltéri levegő minősége rendkívül fontos az emberi egészség szempontjából. Különösen azért, mert időnk 70–90 százalékát zárt terekben töltjük, ahol a levegő szennyezettsége akár ötször magasabb is lehet, mint a szabadban. Az Európai Közegészségügyi Szövetség szerint pedig egy gramm beltéri légszennyezés akár ezerszer nagyobb kitettséget okozhat, mint ugyanennyi szennyezés a szabadban.

Rossz levegő – több megbetegedés és hiba

Az épületek levegőminősége a közegészség egyik fontos tényezője, mivel olyan súlyos betegségek kialakulásához vezethet, mint az asztma és a tüdőrák, valamint más betegségekhez és egészségügyi problémákhoz is hozzájárulhat, például allergiához, fejfájáshoz, szédüléshez, fáradtsághoz és szív- és érrendszeri betegségekhez. Emellett jelentős hatással van az emberek közérzetére és teljesítményére is.

A vállalatoknál a megfelelő levegőminőség a produktivitás egyik kulcsfontosságú tényezője. A Harvard Business Review beszámolója szerint a munkahelyi levegőminőség javításával – a betegség miatti hiányzások érzékelhető csökkenése mellett – a produktivitás akár nyolc százalékkal, a munkavállalók kognitív képességei pedig akár 61 százalékkal is javulhatnak. Ezzel szemben a rossz levegőminőség, például a helyiség túl magas hőmérséklete, akár tíz százalékkal is ronthatja a munkavállalók teljesítményét.

A csökkent koncentráció, amelyet többek között a magasabb CO₂-koncentrációjú, elhasznált levegő is előidézhet, több munkahelyi hibához, sőt akár munkahelyi balesetekhez is vezethet. A helyiség túl alacsony páratartalma, amely különösen a fűtési szezonban jelent kihívást, elsősorban az immunrendszerre lehet kedvezőtlen hatással, ezáltal növelve a megbetegedések és a betegszabadságok valószínűségét. Összességében elmondható, hogy az optimális levegőminőséget biztosító vállalatok akár tíz százalékkal produktívabbak lehetnek.

A kültéri levegőből a beltéri terekbe jutó szennyező anyagok mellett a vállalatok levegőminőségét tovább ronthatják a munkafolyamatokból, gépekből, berendezésekből és anyagokból származó részecskék és egyéb anyagok. Ezek por, füst, mikroorganizmusok spórái, vegyi anyagok és más szennyeződések formájában lehetnek jelen. Az Ambius amerikai vállalatok körében végzett, a levegőminőség munkavállalói elégedettségre és produktivitásra gyakorolt hatását vizsgáló kutatása szerint a dolgozók leggyakrabban a nem megfelelő légáramlást, a port, valamint a vegyszerek vagy a füst szagát említik problémaként. Emellett azt is kifogásolják, hogy túl kevés növény található az irodákban, amelyekről ismert, hogy bizonyos mértékben képesek megkötni a levegőben található részecskéket és csökkenteni a CO₂ mennyiségét.

Szlovéniában a munkahelyi környezet káros tényezői közé sorolják a hőmérsékleti viszonyokat, a zajt, a megvilágítási körülményeket, a rezgéseket, az elektromágneses és mesterséges optikai sugárzást, valamint a veszélyes vegyi anyagokat – derül ki a munkaügyi felügyelőség tájékoztatásából. Tavaly 55 szabálytalanságot állapítottak meg a hőmérséklettel, 13-at pedig a világítással kapcsolatban.

A munkáltatónak gondoskodnia kell a friss levegőről

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem biztosítására vonatkozó előírások értelmében a munkáltatóknak megfelelő intézkedésekkel biztosítaniuk kell, hogy a munkaterületeken a munkafolyamatoknak és a munkavállalók fizikai terhelésének megfelelően mindig elegendő friss levegő álljon rendelkezésre. Gondoskodniuk kell a szellőztetőberendezések rendszeres karbantartásáról.

Ha bizonyos munkahelyeken nem akadályozható meg az egészségre káros koncentrációjú gázok, gőzök, párák vagy por keletkezése, az adott munkahelyeket helyi elszívóberendezéssel kell felszerelni. Biztosítani kell továbbá, hogy a szellőztető- vagy légkondicionáló berendezések működés közben ne okozzanak egészségre káros huzatot a munkahelyeken. Az előírások a helyiségbe bevezetendő levegő mennyiségét is meghatározzák a munkavégzés intenzitásától függően. A befújt levegő relatív páratartalma annak hőmérsékletétől függ.

Azok a munkaterületek, amelyek megfelelő méretű ablakokkal vagy más szellőzőnyílásokkal rendelkeznek, és ahol nem keletkeznek egészségre káros koncentrációban káros anyagok, természetes módon is szellőztethetők. A munkáltatónak azt is biztosítania kell, hogy a munkaterületek levegőjének hőmérséklete munkaidőben megfeleljen a munkavállalók fiziológiai igényeinek, figyelembe véve a munka jellegét és a fizikai megterhelést. Kivételt képeznek a hűtőhelyiségek, ahol a hidegben végzett munkára vonatkozó követelményeket kell figyelembe venni.

A munkaterületek levegőjének hőmérséklete nem haladhatja meg a 28 Celsius-fokot, az úgynevezett meleg munkahelyeken dolgozók számára pedig a munkáltatónak legfeljebb 20 Celsius-fokos hőmérsékletet kell biztosítania a meleg munkaterületekhez kapcsolódó mellékhelyiségekben, folyosókon és lépcsőházakban. A munkaügyi felügyelőség tájékoztatása szerint a nyári hónapokban elsősorban a munkahelyi magas hőmérséklettel és páratartalommal kapcsolatban érkeznek bejelentések, alkalmanként pedig a huzat miatt is.

Levegőminőség az irodában
A munkavállalókra ható tényezők és hatások 

Irodák és csarnokok mint két külön világ

Az iroda- és ipari épületek tervezése, valamint karbantartása során a szellőztetésről mint az egyik kulcsfontosságú tényezőről gyakran megfeledkeznek, pedig jelentősen hozzájárul a megfelelő beltéri levegőminőség fenntartásához és az épület állagának megóvásához is.

A LUNOS vállalat tapasztalatai szerint – ahol hővisszanyerős és hővisszanyerés nélküli szellőztetőrendszereket gyártanak – a vállalatok egyre inkább felismerik a beltéri levegőminőség jelentőségét, a beruházások gyakorisága azonban jelentősen eltér a helyiségek típusától és a vállalat méretétől függően.

„A különbség elsősorban az irodahelyiségek és a gyártóüzemek között figyelhető meg. Azokban a helyiségekben, ahol az emberek hosszabb ideig tartózkodnak, nagyobb szükség van a szabályozott légcserére, jellemzően ilyenek az irodák, a vállalatok egyre gyakrabban alkalmaznak gépi szellőztetést. Ezzel szemben a gyártócsarnokokban még mindig gyakran a természetes szellőztetés vagy a minimális műszaki megoldások dominálnak, kivéve, ha a technológia vagy a jogszabályi előírások más megoldást követelnek meg” – magyarázza Sandra Ivanovič Maričič, a LUNOS Szlovénia marketingvezetője. 

A kisebb vállalatok és kézműves vállalkozások többnyire akkor döntenek a beruházás mellett, amikor olyan problémákkal szembesülnek, mint a nedvesség, a kellemetlen szagok vagy a penész. A nagyobb vállalatoknál ezzel szemben a szellőztetőrendszerek gyakran a szélesebb körű humánerőforrás- és fenntarthatósági stratégiák részét képezik, különösen új épületek vagy átfogó energetikai felújítások esetén.

Láthatatlan levegő – amíg problémává nem válik

A vállalatok leggyakrabban akkor tesznek lépéseket, amikor a munkaterületeken penész vagy nedvesség jelenik meg – például a mosdókban, öltözőkben és raktárakban –, amikor a hosszú megbeszéléseknek helyet adó tárgyalókban gyorsan megemelkedik a CO₂-koncentráció, amit rossz levegőként érzékelnek. Szintén gyakori ok, ha kellemetlen szagok jelennek meg, amelyek zavarják a munkavállalókat és a látogatókat, ha a dolgozók betegségek miatti hiányzását összefüggésbe hozzák a nem megfelelő szellőztetéssel, vagy ha az ablakok hagyományos nyitogatását gépi szellőztetéssel szeretnék kiváltani, amivel – a szakértő szerint – a fűtési költségek is csökkenthetők.

A beruházással kapcsolatban leggyakrabban négy aggály merül fel, amelyek azonban a gyakorlatban alaptalannak bizonyulnak. A vállalatokat elsősorban az érdekli, hogy megtérül-e egyáltalán a beruházás, milyen építési beavatkozásokra lenne szükség a rendszer telepítéséhez, mennyire zavarná a beépített berendezés a munkavállalókat, valamint milyen további humán- és pénzügyi erőforrásokra lenne szükség a karbantartásához.

„Az olyan országokkal összehasonlítva, mint Németország, Ausztria vagy a skandináv országok, Szlovéniában továbbra sincs rendszerszintű ösztönzés a beltéri levegőminőség javítását célzó beruházásokra. Ezekben az országokban több ösztönző, tanúsítvány és szabályozás motiválja a vállalatokat a megfelelő szellőztetés kialakítására – többek között támogatások révén is. Szlovéniában még mindig gyakran az érzékeinkre hagyatkozunk – arra, hogy »jó-e a levegő« vagy sem. A levegő minőségét azonban nem az orrunk határozza meg, hanem mérőműszerek, elemzések és a szellőztetőrendszer segítségével állapítható meg” – állapítják meg a LUNOS Szlovénia szakemberei, hozzátéve, hogy a gépi szellőztetés ma már nem csupán komfortkérdés, hanem az egészség, a hatékonyság, valamint egyre inkább a jogszabályi és fenntarthatósági követelmények szempontjából is fontos.

A LUNOS hővisszanyerős szellőztető rendszerek kiváló minőségű, ugyanakkor megfizethető megoldást kínálnak az otthoni párásodási és nedvességi problémák kezelésére. A piacon elérhető egyik legenergiahatékonyabb rendszerként rendkívül csendes működést és magas fokú hangszigetelést biztosítanak. Telepítésük minimális építési beavatkozást igényel, ezért egyaránt ideálisak felújításokhoz és új építésű ingatlanokhoz. Emellett mobilkészülékről is vezérelhetők, és könnyedén integrálhatók okosotthon-rendszerekbe (Smart Home). Találja meg az Ön számára ideális megoldást a nedvesség ellen! >>